Rovatunkban segítséget szeretnénk nyújtani azoknak, akik évek óta keresik, kutatják a vészkorszakban eltűnt hozzátartozóik, barátaik, ismerőseik nyomait vagy csupán szeretnék megosztani velünk egy-egy személlyel, helyszínnel kapcsolatos emlékeiket, információikat.
Az Önök által beküldött levelekből, nevük megjelölésével rövid részletet teszünk közzé honlapunkon, majd folyamatosan egészítjük ki a cikket a beérkezett új hozzászólásokkal, információkkal. A cikkeket mindig a keresett személy neve, vagy ennek hiányában az ismert helyszín szerint ABC rendben tesszük közzé.
Kérjük, leveleiket küldjék a kitudrola@hdke.hu e-mail címre, melyet rövid szerkesztést követően honlapunkon, a www.hdke.hu/emlekezes/ki_tud_rola oldalon teszünk közzé.
Köszönjük fáradozásukat!
Közzétesszük a flossenbürgi (Észak-Bajorország) tábor egykori foglyainak névsorát, akiket 1945. március 16-án Leonbergbe szállítottak át. Leonbergben 2013 májusában egy megemlékezés keretében emlékművet avatnak az egykori foglyok tiszteletére, ahová várják a tábort megjárt túlélőket illetve hozzátartozóikat. Kérjük, aki ismerősének vagy hozzátartozójának nevét felismeri a listában, illetve bármilyen információval rendelkezik a felsorolt személyekről, vagy érdeklődik a megemlékezéssel
Édesanyám elbeszélései alapján nagyapám Baktalórántházi házuk udvarán (Malom utca) kalandos körülmények közepette bújtatta el egy szénakazalban Grósz Endrét, a falut is elérő zsidó deportálási hullám elől. Éjszakánként, teljes titokban ételt, italt csempészett ki a házból, így a fiatalember szerencsésen elkerülte a deportálást. Grósz Endre nemsokára Amerikába disszidált. Édesanyám tizenéves volt, amikor Grósz Endre hosszú idő
Horváth Kálmán 1994-ben megkapta a Világ Igazai kitüntetést, 80 személy a 107/38. sz. munkaszolgálatos századból tanúsította a százados embermentő tevékenységét. Az alább látható fotó 1944 nyarán készült a kiskunlacházi repülőtér építése alatt. Szeretnénk, ha több, a képen található, eddig nem ismert személyt azonosítani tudnánk. Horváth Kálmán százados a miskolci VII. honvéd hadtest (Nógrád, Borsod, Gömör,
Budapesten a 13. kerületben (akkor még 6. kerület), Nagy Rezsőné Nyerges Mária, Nagy Ildikó és Nagy Dénes (Dini, életkor: 17-18 év, fiatal trombita- és zongoraművész) a Lehel út 14. 3. emelet 1-es számú lakásukban és a folyosón lévő kis raktárhelyiségükben bújtatott személyeket a náci megszállás idején. Őket, illetve hozzátartozóikat, valamint bárkit, aki ismerte ezeket a
Budapesten a XIV. kerületi Kolumbusz utca egyik házának bérlője az alsó helységekben zsidó embereket bújtatott és látott el élelemmel 1944-ben. Néhányuknak hamis születési anyakönyvi kivonatot is szerzett (eddig csak az egyik név ismerős: Hölczl Károly). Néhány éve a Klubrádióban Fülöp György újságíró-karikaturista elbeszélésében megjelent egy német ember, aki a Mercedes gépkocsijával szállított élelmet a részükre
A Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség igazolása szerint Deák Illés a németeket kijátszva segítette a Hitközség tagjait. Egy személyes levél, amelyet az 1944. július 14-én a 104. Vasútépítő Munkásszázadba hurcolt Baum Lipót írt Dudarból Deák Illésnek, köszönetet fejez ki mindazért, amit Deák Illés élete kockáztatásával tett érte, a családjáért, illetve a gettóba zárt zsidó emberekért. Baum Lipót
Egy karcagi házaspár (a férfi főmolnár volt) házukban, majd a szántóföldön kukoricakévékben bujtatták el a karcagi és Karcag környéki zsidókat. A bújtatottak közül két személy 1945. után hálából lányuknak lett a keresztszülője. Ők 1963. év körül a Damjanich utcában laktak. A többi üldözöttről, akiken segített a házaspár semmit sem tudunk. Bejelentő: Egri-Szűcs Miklós