Baján a Falak, jelek, sorsok vándorkiállításunk

Baja 2014 05 25

Minden év május utolsó vasárnapján emlékeznek meg Baján a holokauszt helyi áldozatairól. 1944-ben ezen a napon hurcolták el Auschwitzba a város és környéke zsidó lakosságának többségét. A gyászünnepségnek idén is az egykori zsinagóga, a mai Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ adott helyet. Az emlékezésen megnyitották a Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba című kiállítást, mely június 13-ig tekinthető meg.

A városvezetést dr. Zöld Lászlóné civil, egyházügyi és karitatív tanácsnok képviselte. Köszöntőjében az intézmény igazgatója, Zalavári László közölte: annak ellenére, hogy nincs már zsidó közösség Baján, a maguk módján igyekeznek ápolni a hagyományokat, őrizni a helyi áldozatok emlékét. Az idei esztendő különleges, hiszen 70. évfordulója van az 1944-ben történt tragédiának. A jubileum okán egy hónapja már helyet adtak a Menetelés az életért elnevezésű, németországi indíttatású, a náci múlttal való társadalmi szembenézésről, bűnbánatról, megtisztulásról szóló rendezvény egyik magyarországi állomásának. Novemberben pedig, a Radnóti Emléknaphoz kapcsolódva megemlékeznek a bori munkaszolgálatosokról, akik városunkon keresztül vonultak erőltetett menetben Győr felé.

A megemlékezéseken immár harmadik éve vándorkiállítás látható, most a Holokauszt Emlékközpont: Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba című anyaga. Célja az emlékek felidézése mellett, hogy az érdeklődők megismerhessék a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását. A kiállításon a Holokauszt Emlékközpont kérésére helytörténeti anyag is látható a bajai zsidóságról.
Merk Zsuzsa, a Türr István Múzeum munkatársa kiállítás megnyitójában elmondta: a tárlat az európai történelem legsötétebb, legszörnyűbb időszakát idézi. Azt a kort, amikor az ember a rázúduló ordas eszmék fenyegetettségében élt. A mai nap főhajtás az áldozatok emléke előtt. Ám a tisztelet főhajtása csak akkor történhet meg, ha már fel tudtuk emelni a fejünket, szembenéztünk a múlttal, önmagunkkal. Ha ezt nem tesszük, méltatlanok vagyunk ara, hogy az áldozatokra emlékezzünk, megnyugvást nyerjünk mi, zsidók és nem zsidók, áldozatok és túlélők. Az emlékezés csak ekkor oldódik valódi békévé. Ki kell végre mondani sok évtized hallgatás után, hogy Auschwitz Magyarország legnagyobb temetője. A holokauszt nemzeti tragédiánk, melynek minden tízedik, Auschwitz-Birkenau táborának minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt. Magyar anyanyelvű, magyar kultúrán nevelkedett, minden idegszálával ehhez a körhöz kötődött.
A tárlat készítői megemlékeznek a segítőkezekről, az embermentőkről és a szolidaritásról is. Baján, ebben a sokszínű, soknemzetiségű városban számosakról elmondható, hogy segítettek. Az életmentők közé tartozik dr. Bernhart Sándor polgármester, Maros Tivadar őrnagy, dr. Burg Ete kórházi főorvos és Karig Sára műfordító is.

A gyászistentisztelet végző Fináli Gábor rabbinövendék beszéde elején kiemelte, a XIX. század megkésett polgárosodásában, a szigetekben tovább élő középkor ellenére is az országban élő zsidók számarányukhoz képest egyedülállóan több jogot kaptak, mint a környező országokban élők. A magyar zsidóság az ország kulturális és gazdasági fejlődésében jelentős szerepet vállalt, ami kiépítette a világban a modern Magyarország arculatát. Mindezen teljesítmények és az I. világháborúban nyújtott példás helytállás ellenére is a lakosság és az elit egy része azt gondolta, hogy a zsidó sohasem lehet magyarrá, sőt ellenségként gondolt rá. Hazafias tetteiket egy összeesküvés darabjainak tekintették. Ebben az országban István koronája és Árpád lobogóinak sávjai mögé bújva húsz éven keresztül uszítottak, és amikor lehetett, aktívan gyilkolták és passzívan gyilkoltatták a nagyapáik és ükapáik által befogadott és honosított zsidóságot. A magyar zsidóság kétharmadát saját államunk mészároltatta le szövetségesével, a fennmaradó tízezreket pedig maguk gyilkolták meg. Azonban senki se okolja Magyarországot önmagában, hiszen egy gyűlöletunióhoz csatlakozott, ami sok ellentét mellett a zsidókérdés megoldása tartott össze. A zavaros eszmék eredete a XIX. század gyarmatosításának felsőbbrendűségére vezethető vissza.
A kertben, az emlékfal előtt Bán Béla református lelkész felolvasta a 79. zsoltárt, majd annak apropóján a shalom, azaz a béke szerepének fontosságáról szólt.
Koszorúzással ért véget a megemlékezés.

Helyszín:
Ady Endre Városi Könyvtár felnőtt részleg (Zsinagóga), Baja, Munkácsy M. u. 9.

A kiállítás megtekinthető: 
2014. május 25 - június 13-ig.

Csoportos látogatás esetén időpont egyeztetés a 79/326-242-es telefonon.

Forrás: Baja.hu/Zalavári László >>

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Időszaki kiállítás

Élet és halál között. Embermentő történetek a holokauszt idejéből

Mi volt a német megsemmisítő gépezet elől bujkáló zsidók és a nekik olykor az életük kockáztatásával is segítséget nyújtók napi tapasztalata? A Holokauszt Emlékközpontban 2019. november 6-án nyíló kiállítás tablóin tizenegy ország személyes történetei elevenednek meg, megvilágítva az embermentők és a mentettek sorsának egybefonódását. A...

Tovább

Kiállítás kezdete

2019. november 06.

Kiállítás vége

2019. december 15.

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hányan haltak meg a holokauszt idején?

Az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések 5 és 6 millió közé teszik. Körülbelül minden tízedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat magyarországi zsidó volt, számuk 500 és 600 ezer fő közöttire tehető.

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.