A Wallenberg-díj 2013-as kitüntetettjei

Wallenberg Dijasok2013

A Raoul Wallenberg-díj idei kitüntetettjei: Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Bódis Kriszta független dokumentumfilmes, Csóka János Pál, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Uhrin Anikó, a Wáli István Református Cigány Szakkolégium igazgatója és Baks község. Forrás: MTI

   Együtt kell tiltakoznunk a nem demokrata, diktatórikus magatartásformák ellen - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az embermentő egykori svéd diplomatáról, Raoul Wallenbergről elnevezett díj átadásakor Budapesten. Az elismeréseket Erik Ullenhag, Svédország integrációs miniszterével adta át a Holokauszt Emlékközpontban.
   A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el. Baks község önkormányzatának kitüntetése kapcsán kiemelte: a Csongrád megyei településen a helyi önkormányzat törekszik arra, hogy lakosai megértésben tudjanak együtt élni egymással, ennek példájaként említette, hogy az ottani képviselő-testületbe a lakosság 2010-ben a cigány nemzetiségi önkormányzat egyik képviselőjét tagnak választotta.
    A szintén díjazott, független dokumentumfilmes Bódis Krisztáról közölte: fesztiválokat, kulturális és társadalmi megmozdulásokat szervez és létrehozta az ózdi Hétes-telepi alkotó és fejlesztő programokat.
    Csóka János Pálról, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökéről elmondta: a budapesti kerületekben ő az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választásokat. A díjazott 2010-től a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, részt vett az Újpesti Polgárcentrumban a holokausztkiállítás szervezésében.
    Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnökéről a laudációban megjegyezte: másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban, a zsidó őszi ünnepek után pedig minden évben megszervezi az Élet menete emlékestet.
    A kitüntetett Uhrin Anikóról, aki 2011-es megalakulásától irányítja a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot, elmondta: a Debreceni Református Kollégium Óvodájának óvodapedagógusaként 2009-2010-ben komoly része volt az intézmény óvodai programjának átdolgozásában, 2008-ban pedig feldolgozta a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár cigányokra vonatkozó, második világháborús hadigondozási iratanyagot.
    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a svéd nagykövetség rendezvényén Balog Zoltán miniszter úgy fogalmazott: talán nem véletlen, hogy éppen a Wallenberg-év zárultával, csütörtökön alakult meg a jövő évben tartandó holokauszt emlékév bizottsága, amelyben képviselteti magát Izrael, Ausztria, Németország és az Egyesült Államok is, mert "az emlékezés kultúráját, annak gyakorlását nem szabad abbahagyni".
    A tárcavezető kiemelte: a demokrácia minőségét nem az adja meg, hogy hány párt van a parlamentben, hanem azok a magatartásformák, amelyeket a demokraták megjelenítenek. Utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy "a politikusok a díjazottaktól (...) tanuljanak demokrata magatartásformát".
    A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, "és mégis, bármilyen erős az emlékezés (...), megismétlődik". Rámutatott, ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de "azzal a magatartással, amely lehetővé teszi, hogy (...) diktatúra legyen, nap mint nap találkozunk". Többek között akkor, "amikor gyűlöletbeszéd vesz körül bennünket, amikor egyesek úgy gondolják, hogy a sajtószabadság arra való, hogy indulatot gerjesszenek kisebbségek tagjaival szemben" - tette hozzá.
    Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy "együtt tudunk küzdeni mindenütt, ahol a kisebbségi sorsban élőket diszkrimináció éri". Kitért arra is, hogy a roma szakkollégiumok a történelmi egyházak és a kormány "közös kedves gyermekei", azokban több mint száz, roma származású fiatal tanul a felsőoktatásban.
    Erik Ullenhag hangsúlyozta: "kötelességünk emléket állítani minden áldozatnak", és dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során.
    Kiemelte, a svéd kormánynak feltett szándéka, hogy küzdjön mindenféle idegengyűlölet és intolerancia ellen. Hozzátette, a svéd kormány nem engedheti meg, hogy széles politikai befolyásra tegyen szert az az idegengyűlölő párt, amely jelenleg a parlamentjükbe is bekerült, és kötelességüknek nevezte, hogy megtanítsák a fiatalokat arra, hogy tolerálják a kisebbségeket.
    A svéd miniszter megemlítette, kormányuk 50 millió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren, annak érdekében, hogy a roma gyermekeknek ugyanakkora esélyük legyenek a boldogulásra, mint a többségi társadalomba született társaiknak.
    Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes.
    A rendezvény folytatásaként este hat órakor gyertyagyújtást tartottak a budapesti Pozsonyi út és a Raoul Wallenberg utca sarkán elhelyezett Raoul Wallenberg-emléktáblánál.

    Budapest, 2013. január 17., csütörtök (MTI)

 

Kapcsolat

Holokauszt Emlékközpont
H-1094 Budapest
Páva u. 39.

+36 1 455-3333
+36 1 455-3399
info@hdke.hu

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00
A jegypénztár 17 órakor zár.

Virtuális kiállítások

Látogasson el Ön is a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, ahol különleges és egyedi építészeti környezet fogadja.

Állandó kiállítás

Jogfosztástól népirtásig

A magyar holokauszt áldozatainak emlékére Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa. A kiállítás vezérmotívuma az...

Tovább

A kiállítás helyszíne

A mintegy 1500 m2-es kiállítótér az emlékközpont mélyföldszintjén és a zsinagógaterében található

A kiállítást rendezte

Magyar Nemzeti Múzeum

Ne maradjon le a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.

Tudta-e?

Hogyan lehet adományozni az alapítványnak?

Adományozni a Holokauszt Emlékközpont honlapján található adományozó levél kitöltésével és beküldésével lehetséges. A honlapon olvashatók az aktuálisan támogatható konkrét projektek és leírásaik is. A közalapítvány részére juttatott adomány összege a társasági adótörvény, illetve a személyi jövedelemadó törvény szerint elszámolható. Az erre szolgáló igazolásokat az adományozó levél beérkezését követően juttatjuk el az adományozóknak.

A Holocaust Közalapítvány, mint közcélú non-profit szervezet jogosult a személyi jövedelemadó 1%-ra. Ezt a felajánlást az éves adóbevallásának elkészítésekor, az arra rendszeresített nyomtatványon lehet megtenni a kedvezményezett szervezet neve és adószáma feltüntetésével.
Név: Holocaust Közalapítvány
Adószám: 18245938-2-43

Tovább a Gyakran Ismételt Kérdésekhez

Hírlevél

Adja meg az e-mail címét, így mindig időben tájékozódhat a legfrissebb kiállításokról, különleges alkalmakról.