A Holokauszt Emlékközpont oktatási anyaga

A romák ma
Jobb a Fradi

1. Információ a filmről és az alkotókról
Jobb a Fradi, 2002, Fekete Doboz Alapítvány, rendező-operatőr: Szirmai Márton- Révész János
Sok az erőszak ma az utcán, a családban, az iskolában, a televízió filmjeiben. A kirekesztés, megkülönböztetés, fajgyűlölet. mindennapos jelenséggé kezd válni - éppen ez ellen kell határozottan fellépnünk, az effajta beszélgetésekkel is.

A Jobb a Fradi című alkotás jó „ugródeszka” a közös gondolkodáshoz: a sportpályákon és lelátókon elhangzó, rasszista agresszióról szinte már mindenkinek van saját élménye, - vagy legalábbis hallott róla. A film - érzékeny a film témaválasztásának, és stilárisan egységes megformálásának köszönhetően - hozzásegít ahhoz, hogy „saját bőrünkön” érezzük a problémát.

A Magyar Televízió hétfő esti Provokátor című műsorának vezetője, Szirmai Norbert Révész Jánossal együtt 2002-ben végezte el a Fekete Doboz Alapítvány Roma Média Iskoláját. Az alapítványnál készült vizsgafilmjük 2002 decemberében elnyerte a Másság Alapítvány Tolerancia díját mozgókép kategóriában. A film mára a szélesebb közönség előtt is ismert lett, elnyerte a Banán díjat, az Alkotói Műhely Díjat, egy-két moziban különdíjat is kapott, és levetítették Kapolcson, a Szigeten, az ELTE-n, továbbá sok fővárosi moziban.
Szirmai Norbert rendező egy dél-alföldi városból érkezett Budapestre, és a Fekete Doboz mellett elvégezte a Független Médiaközpont tanfolyamát is. A Jobb a Fradi című film másik alkotója, operatőre és társszerkesztője, Révész János operatőrként és rendezőként ma is a Fekete Doboznál dolgozik.

A Jobb a Fradi c. dokumentumfilmben az alkotók egyszerűen bementek a ferencvárosi
„B-középbe”, onnan vették fel a mérkőzést, s beszélgettek a szektor szurkolóival. A filmben ezenkívül riportot látunk a kisebbségi ombudsmannal, egy roma származású, megrögzött Fradi-szurkolóval, a Fradi ügyvezető igazgatójával, egy játékossal, sőt az alkotók megkeresték a MAZSIHISZ képviselőjét is. Fekete hajjal, barna bőrrel bemenni a „kemény mag” közé, önmagában nagy merészség. Az alkotók bátorságához kitűnő filmes érzék társult, s az így megszületett film sikeresen ötvözi a riport- és a dokumentumfilm sajátosságait. Szikár, de sokatmondó alkotás.
A film képei önmagukért beszélnek: a mérkőzés alatt a szurkolókat látjuk, mocskolódó, uszító énekeiket halljuk. E jelenetek közé ékelődnek a jól megszerkesztett, tömör és a meccs képeit ellenpontozó interjúk. Nincs túlmagyarázás, a rendező nem sulykolja a mondanivalót. A Jobb a Fradi az ellenpontozáson túl egy – az egész filmet várakozással és feszültséggel megtöltő – „poén” miatt üt igazán. Egy tősgyökeres Fradi-szurkoló képe rendre visszatér, mellette a barátnője végig csak hallgat; amikor a romákról van szó, mosolyog. A film utolsó interjújában ez a szőke lány beszél, az ő mondandója robban hatalmas erővel, és zárja le a filmet: ő ugyanis – saját szavaival – legszívesebb kiirtaná a romákat. A fiú amúgy szőrmentén fogalmaz, a lány azonban radikálisan: gondolkodás, mély meggyőződés nélkül beszél, ám láthatóan úgy véli, hogy amit mond, az jó és divatos.

• Hand-out diákoknak - a vita után

Részletek Szirmai Norbert interjújából
„Nem vagyok mazochista - Révész Jánost többször megfenyegették a Jobb a Fradi című filmje miatt” . Forrás: www.nepszabadsag.hu

3. Vitatémák és értelmezési csomópontok a film megnézése után

Vitatémák:

• Kik a pozitív és kik a negatív szereplői a filmnek?
• Viselkedhet-e bárki is közömbösen a B-közép közönsége közül?
• Mit jelent a csoportnyomás?
• Vannak-e saját élményeitek a csoport „diktatúrájáról”?
• Kik az „áldozatok”? Vajon miért éppen a romák?
• Mit jelent az előítéletes gondolkodás? A kisebbségi társadalom tagjainak a megítélését hogyan befolyásolják a sztereotípiák?
• Milyen érzelmi kontrasztokkal operál a film?
• Milyen eszmék bukkannak fel a filmben a vélemény nyilvánítások során?
• Mi a véleményed a filmben tapasztalható rasszista, durva, közönséges megnyilvánulásokról? Mi lehet a valódi alapja ennek mérhetetlen gyűlöletnek? Szerinted ezek a fiatalok tudják igazán, hogy miért gyűlölik a romákat illetve a zsidókat?
• Ezek a gyűlölködő fiatalok ismerik-e a roma illetve a zsidó kultúrát? Miért lenne fontos közelebbről megismerni a különböző kultúrák történelmét és annak hatásait?
• Vajon csupán szavakkal is lehetünk agresszívek? A verbáliserőszak feltétlenül tettlegességbe csap át?
• Megszokható az agresszió, az erőszak? Korlátlanul eláraszthatja életünket? Bele kell törődnünk?

Lakatos Erika - Dr. Pécsi-Pollner Katalin