Rendhagyó órák

Rendhagyó órákat az állandó kiállítás megtekintése mellett az Emlékközpontban illetve felkérésre a meghívó intézményben is be tudjuk mutatni. Törekszünk arra, hogy minél több tananyag a honlapon is olvasható és letölthető legyen. Oktatási segédanyagaink honlapunkon való publikálásával segítséget kívánunk nyújtani a jelen és a jövendő pedagógusainak abban, hogy a holokausztot az ifjabb nemzedék ne csak ismerje, megértse, de annak tanulságait levonva közelebb kerülhessen napjaink történéseinek megértéséhez.

Jelentkezés és további információ:
Pécsi Tibor oktatási programok vezetője
E‐mail: pecsi.tibor(kukac)hdke.hu
Mob.:(+36 30) 627‐3613

Együtt, Egymásért?
Ez a tanegység igyekszik bemutatni azt a történelmi együttélést, amely a magyarok és a zsidók között fennállt az államiság kezdete óta. A program során elsősorban arra koncentrálunk, hogy a többségi társadalom hogyan viszonyult a zsidósághoz. Szó esik az asszimiláció és az emancipáció folyamatáról és főbb kérdéseiről, illetve kihívásairól. Végül beszélünk az első világháború és az azt követő forradalmak és ellenforradalom témáiról.

Antiszemitizmus a két világháború között
Ez a tananyag megismerteti az érdeklődőket azokkal az ideológiai pillérekkel, amelyek két és fél évtizedes társadalmi jelenléte előkészítette a magyar társadalmat arra, hogy közömbös szemlélőként nézze végig a faji törvények értelmében zsidónak számító honfitársainak kirekesztését, üldözését, elhurcolását vagy éppen meggyilkolását.

Körülzárva a jog által
Ez a tananyag azokkal a törvényekkel foglalkozik, amelyeken keresztül a magyarországi zsidóságot az ország német megszállását megelőzően, 1938-44 között kirekesztették, és jogaitól megfosztották. Igyekszik megragadni azt a korszellemet, amely lehetővé tette, hogy több százezer embert csupán származása miatt kizárjanak a mindennapi élet és az egzisztencia teremtés bizonyos területeiről. Tágabban azzal is foglalkozunk, hogy minden törvény jó-e, illetve meddig kell az állampolgárnak engedelmeskedni a jogszabályoknak.

Megszállás és kollaboráció
Ebben a tanegységben körüljárjuk a magyar kollaboráció, együttműködés kérdését a magyarországi zsidóság megbélyegzésében, gettósításában és deportálásában. Szó esik arról, hogy milyen módon működtek együtt a nácikkal a megszállt Európa más országaiban. Bemutatjuk a magyar faji politikában a német megszállást követően beálló változást. Szólunk a „főszereplőkről”, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen gyors ütemben a megsemmisítő program. Bemutatjuk módszereiket is, amelyekkel megvalósították politikájukat.

Falak mögött: gettósítás
Ebben a tananyagban áttekintjük a náci gettók világát, a zsidók fizikai elkülönítésének politikáját és a gettót, mint a náci megsemmisítő politika állomását. Hogyan valósult ez meg Európa keleti és nyugati területein, illetve Magyarországon? Milyen céllal jöttek létre a gettók? Hogyan, milyen körülmények között éltek az áldozatok a gettókban? Milyen dilemmákkal szembesültek az áldozatok az elkülönített lakónegyedekben?

56 nap – 147 szerelvény: Tömeges deportálás Magyarországról
Ebben a tananyagban a magyarországi deportálások témája kerül bemutatásra. A téma feldolgozása során szó esik a zsidókérdés nácik általi végső megoldásáról. Bemutatjuk a haláltáborokat és a zsidók ipari módon való meggyilkolásának programját. Szólunk a magyarországi tömeges deportálási akció előkészületeiről és lebonyolításáról. Végezetül a deportáltak sorsára is kitérünk.

Magyarok a náci koncentrációs táborokban
Ebben a tananyagban a náci koncentrációs táborokkal foglalkozunk. Bemutatjuk a táborok létrehozásának célját, rendszerét és típusait. Ismertetjük a náci táborrendszer fejlődésének fázisait. Szólunk arról, hogy milyen módon valósult meg a rabok megalázása, megtörése. Bemutatjuk a táborok napirendjét, magyar túlélők visszaemlékezésein keresztül járjuk körbe, hogy milyen volt az „élet” a náci táborokban.

„És a világ akkor hallgatott…”
A következő tanegységben két fontos témáról esik szó. Egyik oldalról megismerkedünk azzal, hogy mit, mikor és milyen mélységben tudtak a Szövetségesek a náci „végső megoldásról”. Hogyan dolgozták fel az ismert tényeket és milyen cselekvésre sarkallta ez őket? Másik témánk azoknak a körülményeknek a bemutatása, amelyek eredményeként Horthy Miklós kormányzó elrendelte a deportálások leállítását. Mikor és milyen információkkal rendelkezett a kormányzó és a magyar politikai elit a nácik zsidópolitikájáról? Milyen kül- és belpolitikai tényezők hatására döntött úgy a kormányzó, hogy addigi passzivitását feladva parancsot adjon a deportálások leállítására?

Budapesti napok, pesti gettók
Ez a tanegység a budapesti zsidóság sorsával foglalkozik, nem csupán a kilenc héten keresztül fennálló gettókkal, hanem a német megszállástól (1944. március 19.) a pesti városrész felszabadulásáig (1945. január 18.). A foglalkozás során szó esik a csillagos házakról, a munkaszolgálatos behívásokról. Beszélünk a diákokkal a nyilas hatalomátvétel által létrejött változásokról, a nácik által irányított Európában utolsóként felállított budapesti gettóról. Ugyanakkor szó esik a náci és nyilas politikával szembeni zsidó és nem-zsidó ellenállásról is.

Fosztogatás és osztogatás
A nácik és elvbarátaik nem csupán fizikailag, hanem anyagilag is meg akarták semmisíteni a zsidókat. Ebben a tananyagban a magyarországi zsidók anyagi megsemmisítésének témájáról tanulunk. Igyekszünk felvázolni azt az ívet, ahogyan a magyar zsidókat teljesen megfosztották vagyonuktól. Szó esik a háború utáni kárpótlás kérdéseiről is.

Az árpádsáv tegnap és ma
A foglalkozás történeti kontextusban mutatja be két ősi szimbólum, az Árpád-házi királyok vörös-fehér sávos zászlója és a turulmadár történetét, valamint azt, hogyan és milyen jelképeket, jelvényeket, zászlókat használt a Horthy-rendszer és annak szélsőjobboldali ellenzéke. A foglalkozás során a diákok a szimbólumok történetén túl pontosíthatják ismereteiket több, a közép- és emeltszintű érettségin megjelenő témakörről (Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig, A mai magyar társadalom és életmód), a korszakokhoz kötődő fogalmak magyarázatát, értelmezését (revizionizmus, irredentizmus, nagy Magyarország, történelmi Magyarország, paramilitáris, stb.) interaktívan sajátíthatják el.

A munkaszolgálat
Ebben a tanegységben a munkaszolgálat intézményéről tanulunk. Szó esik arról, hogy az 1939 évi honvédelmi törvény alapján hogyan rekesztették ki a zsidókat, immár jogi alappal bíróan (hiszen az ellenforradalmi rendszer már a kezdetektől, 1919-20-tól sem bízott a zsidókban) a fegyveres katonai szolgálatból. Milyen körülmények között dolgoztatták őket a fronton és más területeken? Beszélünk arról, hogyan volt a munkaszolgálat egy sajátos, a holokauszt történetében egyedülálló intézmény? Hiszen más országokban a zsidókat nem a hadsereg keretén belül dolgoztatták. Ismert munkaszolgálatosok: Zelk Zoltán, Radnóti Miklós, Szerb Antal, illetve Ámos Imre visszaemlékezéseivel és alkotásaival részletesebben is foglalkozunk.

„És ami azután történt…”
Ebben a tanegységben a következő témákkal foglalkozunk, a tanulók aktív bevonásával: milyen választások és döntések elé kerültek a holokausztot túlélő emberek? Az új vagy régi lakóhely közötti választás, a családalapítás és megélhetés kérdései. Sikeres és sikertelen kísérletek a „normális” életbe való visszatérésre. Hazatérés a régi lakóhelyre, élet a hontalan táborokban, illegális bevándorlás Palesztinába, kivándorlás Amerikába és más országokba. Az üldözőknek való megfizetés, az igazságszolgáltatás kérdései.

Sorstalanság
Kertész Imre Nobel-díjas író legismertebb művének történelmi háttere. Értelmezzük a Köves Gyurival történteket a dokumentumok alapján. A foglalkozás során a regény egyes részleteinek, mint visszaemlékezésnek az elemzése zajlik.

Nem gyerekjáték!
Sokat tudunk már a holokausztról, a foglalkozás arra koncentrál, hogy a gyerekek és a fiatalok, hogyan élték meg a kirekesztést, az üldözést. Milyen lehetőségeik voltak a túlélésre? Számos fotó és visszaemlékezés megismertetése által igyekszünk emléket állítani a holokauszt másfél millió kiskorú áldozatának.

Embermentők
Ebben a tanegységben azokról a személyekkel foglalkozunk, akik a faji politika és propaganda őrületében az üldözött zsidók mentésére vállalkoztak. Keressük arra a választ, hogy miért váltak egyesek embermentővé, és mások miért nem? Bemutatunk olyan ismert mentőket, mint Oscar Schindler, Raoul Wallenberg, Carl Lutz, Friedrich Born vagy Giorgio Perlasca, de beszélünk olyanokról is, akik nem ismertek a nagyközönség előtt. Az embermentés témája során szólunk a zsidó önmentésről is.

Elkövetők
Ebben a tanegységben azokkal a személyekkel foglalkozunk, akik részt vettek a gyilkosságokban. Vajon csak azok tehetőek felelőssé a holokausztért, akik a parancsokat kiadták? Vagy, akik meghúzták a ravaszt? Létezik-e íróasztalgyilkos? Körbejárjuk a nem német elkövetők témáját is.

Auschwitz Album
A legnagyobb halál- és munkatábor működésébe pillanthatunk bele az egyedülálló fotósorozat segítségével. A foglalkozás során a képek elkészültének hátterét és az Album történetét mutatjuk be a diákoknak. A képekből vándorkiállítást is készítettünk, amely bemutatására van lehetősége az érdeklődőknek.

Tomi, egy családi emlék Terezínből
Ebben a tanegységben, amelyet a Yad Vashem jelentett meg, egy olyan képeskönyvet tanulmányozunk, amelyet egy apa készített kisfia harmadik születésnapjára a terezíni (Theresienstadt) gettóban. A könyv, mivel egy három éves gyerek számára készült, kevés szöveget, de sok képet tartalmaz. A dokumentum feldolgozása során a képek alapján beszéljük meg, hogy hogyan éltek az emberek a nácik által minta gettónak létrehozott Terezínben. Arról is szó esik, hogy mit üzent az apa gyermekének és hogyan akarta őt megóvni a mindennapok borzalmaitól.