CINEMA FOR PEACE

A MOZI FELSZABADÍT

A világ értelmiségeinek jelentős része a Gutenberg-galaxis végét vizionálja – nem ok nélkül. Kutatások bizonyítják, hogy a fiatalok keveset olvasnak, többnyire azt is képernyőn, vagy más digitális szerkezeten. A mozgóképek világa ugyanakkor nem él meg különösebb krízist: a filmek iránti érdeklődés nem csökken.

A 2002-ben debütált Filmek a békéért elnevezésű díj alapítói felismerték, hogy a film, a mozi fontos célok szolgálatába is állítható. A projekt célja, hogy olyan filmeket mutasson be, amelyek  egyetemes emberi értékeket képviselnek, azokat az alkotókat díjazza, akik ennek a morális küldetésnek a szolgálatában tevékenykednek. A nemzetközi filmvilág a Berlini Filmfesztivál idején ünnepli a Filmek a békéért díjazottjait. Az évente megrendezésre kerülő gálaünnepség a béke, a szabadság és a tolerancia szimbóluma kíván lenni. Olyan esemény, amely jelentős hatással van a film- és médiaiparra, valamint új ötleteket és kezdeményezéseket generál. A 2009-es díjazottak között volt Leonardo Di-Caprio, aki a legjobb zöld filmnek járó díjat kapta; a legértékesebb dokumentumfilm kategória nyertese Jenin szíve című alkotásáért Ismail Khatib, aki filmjében az izraeli-arab megbékélésért száll síkra. Az emberjogi díjat a Burma VJ – jelentés egy zárt országból című film érdemelte ki.

A berlini rendezvényen nemcsak nemzetközi filmsztárok, hanem a média, a politika élet, az üzleti világ képviselői is összegyűlnek, s jelenlétükkel is hitet tesznek amellett, hogy a mozgókép ereje képes egyesíteni a különböző kultúrákat.

HOLLYWOODI SZTÁROK A TOLERANCIÁÉRT

Az elmúlt évek gálarendezvényein megjelent és felszólalt többek között Antonio Banderas, Sir Bob Geldof, Nicole Kidman, Dustin Hoffman, Sharon Stone, George Clooney, Susan Sarandon és Tim Robbins. A 2009-es gála legjobb filmjének járó díjat a Milk című film alkotója, Gus Van Sant kapta, a nemi egyenjogúságért való küzdelem ábrázolásáért. A film Harvey Milk életét dolgozza fel, aki Amerika történetében az első olyan közszereplő, aktivista, aki másságát felvállalva is magas és elismert állami funkciót tölthetett be. A rendező, Van Sant szerint addig nem lesz béke a világon, amíg nem valósul meg a nemek közötti egyenlőség, a szegénység és az éhezés felszámolása, valamint a globális partnerség. A mozgalom lényegét azonban talán Joseph Fiennes fogalmazta meg legjobban a 2008-as gálán: „Nagyon köszönöm a Filmek a békéért-nek, hogy támogatja és elismeri azokat a filmeket, amelyekben különös hangsúlyt kap az emberszeretet, a tolerancia és más fontos humanista eszmék.”

 VÉLEMÉNY

Mi az, amit egy átlagos gimnazista minden este csinál? Egyszerű a válasz: tévét néz. Szerintem ez egyáltalán nem rossz dolog, hiszen közben együtt lehet a család vagy a testvérek, és később van miről beszélgetni otthon. Az iskolában a gyerekek a szünetben ritkán beszélgetnek a tananyagról, de annál gyakrabban az előző nap látott tv műsorról. Ha sikerül olyan filmeket elhelyezni főműsoridőben, mint a Filmek a békéért programjában díjazott, vagy csupán beválasztott filmek, esetleg hasonlók, például a Gettómilliomos, akkor ez a diákok számára megkönnyíti az azonosulást olyan emberekkel, akiket maguktól nehezen fogadnának el. Nagyon vigyázni kell persze arra is, hogy a program ne legyen kontraproduktív, azaz ne elutasítást, netán agressziót váltson ki a fiatalokból, a nézőkből. Az is jó lenne, ha a sajtó többet írna az ilyen díjakról, kezdeményezésekről és nem csak a sztárok étkezési vagy magánéleti problémáiról olvashatnánk. Azért is fontos, hogy hírességek a nevüket, arcukat adják, odaállnak a Filmek a békéért díj mellé, mert a tizen- és huszonéves korosztály számára még mindig leginkább a sztárok jelentik az igazodási pontot.

BIHARI ZSÓFIA, 16 éves, Vörösmarty Mihály Gimnázium