LISTIGA RÄVEN

24 TANULÓ 12 ANYANYELVE

A svéd társadalom egyik legfontosabb feladata napjainkban, hogy újradefiniálja önmagát, és ne csak tiszteletben tartsa az egyes kultúrákat, de közösséget vállaljon velük. Ennek szellemében, az integráció és az elfogadás mentén született a 90-es években egy civil kezdeményezés: a Ravasz Róka projekt. A helyszín Rinkeby, Stockholm elővárosa, egyike a bevándorlók által legsűrűbben lakott területeknek. A gyerekek csupán egy százaléka svéd anyanyelvű, az 1 km2 területű körzet öt iskolájában mintegy száz nyelvet beszélnek, a munkaképes lakosság hatvan százaléka volt regisztrált munkanélküli. A program Kvarnby iskolájának és Rinkeby könyvtárának összefogásából született. A projektben részt vevő osztály 24 tanulója 12 különböző anyanyelven beszélt, közülük nyolcan nem is Svédországban születtek. A gyerekek egy része olyan országokból jött, ahol a muszlimok és a keresztények hosszú idő óta háborúban élnek egymással. Gyakran előfordult, hogy társaiktól teljes elfogadást vártak el saját hagyományaikkal és nézeteikkel szemben, de ők nem voltak tekintettel másokéira. A projekt célja az együttműködésre és önállóságra nevelés, a szabadság és a felelősség viszonyának megértése és elsajátítása a nyelvi fejlesztés és a művészetek segítségével, mind egyéni, mind pedig közösségi szinten. „Az, hogy milyen lesz Rinkeby és a többi hozzá hasonló, bevándorlók által lakott előváros 25 év múlva, amikor a mostani időszak már történelem, nagyrészt azon múlik, hogyan oldjuk meg most napjaink problémáit.”– vallják a program szervezői.

AZ ANGYALOK KULTÚRA-FÜGGETLENEK

A 24 fős osztály tanulói török, szomáli, arab, tugrin, spanyol, perzsa, urdu, bengali, tagalog, vietnami, thai és szerb anyanyelvűek voltak. A gyerekeket a közös nyelv és kulturális háttér hiánya miatt nem lehetett hagyományos módszerekkel oktatni, de még ünnepelni sem volt velük egyszerű. Létre kellett hozni egyfajta közös kulturális platformot, ez – karácsony felé közelítve – az angyal lett. Angyalok vagy hozzájuk hasonló lények a legtöbb vallásban és kultúrában megtalálhatók: kultúra-függetlenek. A zsidó, a krisna és a muszlim vallásban közös angyalok is vannak. A tanárok által kitalált játékokban a gyerekeknek az angyalok öt kérdésére kellett válaszolniuk. Cserébe egy agyagrögöt kaptak, amiből megformázhatták saját angyalukat. A nagyobbak angyalos könyvet is készíthettek, amelyet kiállításon mutattak be szüleiknek. A Ravasz Róka projektnek magyar követői is voltak Budapesten, a Magdolna negyedben. Tanításuk jelszava: olvass, írj, mesélj, dramatizálj, rajzolj, fess, töltekezz az egész tanítási nap alatt!

VÉLEMÉNY

Nagyon tetszik ez a projekt. Végre azt látom, hogy valahol, valakik felismerték, hogy a bevándorló-társadalom milyen problémákat hoz magával, ezeket ki merték mondani – és ami a legfontosabb, megpróbáltak megoldást találni. Mert nem az a baj a bevándorlókkal, hogy vannak. Hanem az, ha a befogadó társadalom nem tudja őket kellőképpen integrálni – hogy ne veszítsék el saját hagyományaikat, de ugyanakkor beilleszkedjenek a befogadó ország lakosai közé. Mert a legegyszerűbb azt mondani a bevándorlók körül kialakult társadalmi problémára, hogy „menjenek haza”, meg „ez a mi országunk”. Ami persze semmit nem old meg, csak tovább mélyíti az ellentéteket. Sokkal nehezebb, sokkal több energiát igényel, ha megpróbálják őket egy nagyobb közösség részévé tenni. De a végeredmény is sokkal szebb lesz. Ebben a projektben azt látom, hogy átgondolták, mi is jelenti a legnagyobb problémát mind a bevándorlók, mind a befogadó társadalom részéről, és ezekre kerestek hatékony megoldásokat. Nagyon fontos az is, hogy kimondták: gyakran bizony a bevándorlók sem eléggé toleránsak a befogadó kultúrával szemben. Valóban jó, hogy nem mutogatnak a másikra, hogy ki kezdte az intoleranciát. Ha egy problémát megfogalmazunk, ha őszintén, vádak nélkül, tényszerűen vázoljuk a helyzetet, az már az első lépés a megoldás felé. És amint látom, a Ravasz Róka esetében ez történt.

KISVÁRI KINGA, 20 éves, pszichológus-hallgató