PANOS

AZ INFORMÁCIÓ HATALMA

1974-ben egy brit újságíró, bizonyos Jon Tinker alapított egy Earthscan nevű szervezetet, amely újságíróknak, valamint később már nem-kormányzati szerveknek is objektív adatokat szolgáltatott a legfontosabb közéleti és globális folyamatokról, hogy a közjó érdekében, a különféle érdekérvényesítő csoportoktól távol publikálhassák cikkeiket, anyagaikat. Ez a médiaprogram alakult 1986- ban egy független intézménnyé; megszületett a Panos. (A szó jelentése: jelzőfény, fáklya.) A szervezet leginkább abban hisz, hogy fontos lenne megismerni az „elveszett” közösségek gondjait és életét, azaz legelőbb talán kommunikálni kellene velük és elsősorban nekik, mert információk nélkül nem tudnak előrelépni ezek a mikrotársadalmak. A Panos küldetésének meghatározása arra a vitathatatlan igazságra épül, amely szerint egy ember csak akkor léphet ki a szegénység korlátai közül, ha résztvevője a köznek, a társadalmi életnek, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy képes legyen kifejezni saját gondolatait, hogy érvelhessen, hogy vitatkozhasson, hogy megkapja és megértse azokat az információkat, amelyek befolyásolhatják életét. A Panos hollandiai bejegyzésű nemzetközi szervezet, működésének központja az indiai Új-Delhiben található. A szervezet mára globális hálózattá alakult, amely négy kontinens 8 független intézményét fogja össze, és segíti nagy nemzetközi szervezetek, mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkáját a rászorultak közvetlen elérésében.

RÁDIÓK AFRIKÁÉRT

A modern kommunikációs eszközök nem minden esetben jelentenek megoldást az elmaradott területek információkkal való ellátásának problémájára: a szegény emberek tömegeinek nincs internet-hozzáférése, ha mégis, az angol nyelv dominálja a világhálót, az elesettek nyelvtanulási lehetőségei pedig minimálisak. Sajnos, az okok végtelenek. Segíteni nehéz, hiszen a szegény emberek érdekérvényesítő csoportjai nem léteznek, lobbi erejük szintúgy nem, problémáik a többség számára érdektelenek. A Panos mégis több területen igyekszik lebontani ezeket az akadályokat. Dél-Ázsiában rádiókat támogat, hogy azok olyan tartalmakat közvetítsenek, amelyek megjelenítik a helyi közösségek problémáit. 2009. áprilisában így indult például Indiában a Choti Choti Baatein közösségi rádió programja, mely az azonos nevű magazinnal együtt a gyerekek jogaival, egészségi, kulturális, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik. A szervezet londoni honlapján távoli országok lakóinak személyes élettörténeteit teszik közzé, hogy a világon mind többen megismerjék szegényebb embertársaik hétköznapjait.

VÉLEMÉNY

Egyetértek azzal, hogy a kommunikáció az első lépcsőfoka ezeknek a mikrotársadalmaknak a nyomorból, az öntudatlanságból való kilábaláshoz. Meg kell nekik mutatni, hogy a demokrácia, a vélemény- és a szólásszabadság más társadalmakban hogyan működik, hogy ebből ők is tanulhassanak, és később alkalmazni tudják. Fontos, hogy mi is megismerjük az ő helyzetüket, hiszen csak ebbe belelátva tudunk megfelelő tanácsokat adni, segíteni. Szerintem a lobbi-szervezetek támogatása eredményesebb az emberek számára: közelebb érzik magukhoz, de a rádión keresztüli információ-áramlás is hasznos lehet. Szerintem (bár nem ismerem pontosan a körülményeket) félő, hogy lesznek majd akik ezt nem nézik jó szemmel és a Panos jó szándéka ellen tevékenykednek. A már fejlettebb társadalmakban pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni – főleg a fiatalok körében – a harmadik világ szegényeinek problémáira, azok megismertetésére és az esetleges megoldások átgondolására.

DUDÁS JÚLIA,18 éves, Berzsenyi Dániel Gimnázium